Oldalak

2012. február 29., szerda

Ki repül a pécs-pogányi repülőtérre?

A pécs-pogányi repülőtér jövőjéről rendeztek fórumot a baranyai megyeszékhelyen. Elhangzott, hogy tárgyalnak egy, a horvát Adriára közlekedő légi járatról. 


A Croatia Airlines úti céljai
A helyi gazdasági szereplők, a pécsi önkormányzat és az állam összefogására van szükség a pécs-pogányi repülőtér hatékony működéséhez – mondta Keszkenyős Imre a légikikötő jövőjével foglalkozó fórumon, kedden Pécsen.

A pécsi vállalkozó a hat évvel ezelőtt átadott pécs-pogányi reptér működésének hatékonyabbá tétele érdekében kezdeményezte a rendezvényt, összehíva a helyi gazdasági élet szereplőit. A fórum célja elsősorban a létesítmény potenciáljának, lehetőségeinek ismertetése, s egy megvalósítható jövőkép felvázolása volt - számol be az eseményről az MTI.
 
Csizi Péter, Pécs fideszes alpolgármestere a fórum megnyitásakor azt mondta, az önkormányzat évente 88 millió forint támogatásban részesíti a pécs-pogányi repteret üzemeltető, a száz százalékos városi tulajdonban álló Pécs Holding Zrt. égisze alatt működő társaságot. Elmondta, hogy a repteret a szocialista vezetésű önkormányzat alatt építették 3,5 milliárd forintból, s a beruházáshoz több mint egymilliárd forintos hitelt is felvett a város.

Ennek törlesztése évente több mint százmillió forintos kiadást jelent Pécs számára. Elmondta, az építkezés idején körültekintőbben kellett volna felmérni, hogy mennyiben lesz fenntartható a megépítése óta egyébként folyamatosan működő reptér, ugyanis szerinte „most már a gombhoz kell varrni a kabátot”.

Utalt rá: jó kezdeményezés a fórum, hiszen az önkormányzat is úgy döntött, hogy október 31-ig határozni fog a létesítmény jövőjéről; arról hogy azt mi módon működteti a jövőben. A cél, mondta, hogy a hasonló összejövetelekkel, az érintettekkel közösen megtalálják a megoldást a reptér prosperáló működtetésére.

Leszögezte: az önkormányzat továbbra is hajlandó támogatást nyújtani a reptér működéséhez, ha a fenntartásából fakadó kézzelfogható eredményeket fel lehet mutatni.

Barna Béla, a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatója felszólalásában azt mondta: a légikikötő már itt van és működik, így ki kell találni, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban fenntartani.

Ha ez most pénzbe kerül a városnak, azt kell megvizsgálni szerinte, hogy mi módon lehet ezt a pénzt a lehető legjobban felhasználni. Dragovácz Márk, a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. ügyvezetője elmondta, az utóbbi három évben minimalizálták a működési költségeket, csökkentették a nyitvatartási időt, a létszámot, így a lehető legkevesebb pénzből tartják fenn a nemzetközi légikikötőt.

A reptér forgalmát illetően megjegyezte: tavaly 3500 műveletet bonyolítottak, s 6500 fel- és leszálló utasuk volt, a forgalom 40 százaléka esik nemzetközi, 60 pedig belföldi gépekre. A nagyobb, négy embernél többet befogadó gépek aránya azonban csak öt százalék. Bevételük 70 millió forint volt az önkormányzati támogatások felett.

Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke elnöke, a pogányihoz hasonló méretű győr-péri repülőtér vezetője, azt mondta: a regionális repterek növelik régiójuk versenyképességét, olyan járulékos haszna van, amelyet nehéz statisztikailag kimutatni. Megjegyezte: korábban úgy gondolták, hogy egy Magyarország méretű országban egyetlen repülőtér elegendő, ám ez szerinte ma már nem így van.

Kitekintésül megjegyezte, hogy Európában a regionális repterek nagyrészt veszteségesek, miközben a működtetés költségein az állam, a helyi önkormányzat és a reptér osztozik. Nálunk azonban sok helyütt az állam nem biztosít forrást a fenntartáshoz.

Azt mondta, Európában a regionális repterek a Magyarországhoz hasonló méretű országokban a légi közlekedési igények 35-40 százalékát elégítik ki, itt ez kevesebb, mint egy százalék. Keszkenyős Imre, a fórum házigazdája elmondta, elsődleges cél, hogy rendszeres járatok érkezzenek Pécsre. Ehhez szerinte a helyi szereplők együttműködése szükséges, s egy több évtizeden átívelő stratégiát kell alkotni.

Elmondta, a reptér mai formájában alkalmas kereskedelmi forgalom bonyolítására, ezért a helyi gazdasági szereplőknek, a turizmusban érdekelteknek kell összefogniuk egy sikeresen működő pécsi reptérért. Úgy vélte, egy rendszeresen közlekedő, például egy nagy nemzetközi repteret megcélzó járat elindítására akár a helyi érdekelteknek is érdemes lenne pénzt áldozniuk.
Keszkenyős Imre hozzátette, a reptér vezetője közbenjárásával szerda reggel ülhet tárgyalóasztalhoz a Croatia Airlines-szal egy horvát tengerparti város és Pécs között közlekedő járat beindításának feltételeiről.

A résztvevők felszólalásukban jelezték, hogy hajlandóak közös erőfeszítéseket tenni a légikikötő érdekében, a helyi gazdaságban, a turisztikában érdekeltek és civilek, valamint a városvezetés is jelezte, hogy csatlakozik a formálódó együttműködéshez. A jövőben további tárgyalások, fórumok, együttműködések várhatóak a felek között. (MTI)

Forrás: turizmusonline.hu

Teljesen leállhat a frankfurti repülőtér a sztrájk terjedése miatt

A teljes leállás következhet szerdán reggel a frankfurti repülőtéren az utóbbi napok részleges járatkimaradásai után, mert a légiforgalmi irányítók is csatlakoznak a repülőgépeket a földön kalauzoló személyzet munkabeszüntetéséhez.

A légiirányítók szerdán reggel 5 órától délelőtt 11 óráig kívánnak sztrájkolni, hogy kifejezzék szolidaritásukat a kollégákkal - közölte kedden a GdF szakszervezet. A munkabeszüntetés miatt csaknem 400 járat maradhat ki, ez a frankfurti nemzetközi repülőtér napi forgalmának nagyjából az egyharmada.

A reptér-üzemeltető Fraport, a Lufthansa légitársaság és a légi irányítást felügyelő állami szervezet (DFS) bíróságon próbálja megakadályozni a légiirányítók sztrájkját. Az illetékes munkaügyi bíróság várhatóan kedden este dönt arról, hogy jogos-e a munkabeszüntetés.

A GdF azt a mintegy 200 dolgozót képviseli a több mint 70 ezer embert foglalkoztató repülőtéren, akik a leszálló gépeket a kijelölt terminálhoz, a felszállásra készülő repülőket pedig a kifutópályához kalauzolják, illetve ezt a munkát az irányítótoronyból összehangolják, vagy pedig a gépek földi mozgásának tervezésével foglalkoznak a repülőtér úgynevezett közlekedési központjában. A fizetés mindhárom munkakörben viszonylag alacsony, legalábbis elmarad az igen speciális szaktudást igénylő többi repülőtéri közlekedésszervezői és -irányítói munkáért járó javadalmazástól. Az első munkakörben - a repülőtéri "révkalauzok" csoportjában - például az éves fizetés 53 ezer és 69 ezer euró között (15,4 - 20 millió forint) mozog. A GdF 79.600 és 86.700 euró közötti éves fizetést követel, a munkaadó ezt túlzásnak tartja.

A vitából fakadó sztrájk megszakításokkal ugyan, de már másfél hete tart. A GdF tagjai legutóbb hétfő reggel szüntették be a munkát, emiatt törölni kellett minden kilencedik járatot, összesen csaknem 150-et.
 
Forrás: turizmus.com

2012. február 28., kedd

20% kedvezmény minden Easyjet jegy árából!

Új delikátesz menüsor a China Airlines-nál

A tajvani China Airlines légitársaság új delikátesz menüsort vezetett be számos járatán az első és business osztályon utazók részére - tájékoztatott Sárdi Rezső a légitársaság magyarországi GSA képviseletének vezetője.

A menüsort a tokiói székhelyű, 2008 óta minden évben Michelin csillagos China Blue étterem sztárszakácsa, Albert Tse állította össze.

A menüsor hagyományos kínai ízekre épül, taiwani alapanyagok felhasználásával.

A China airlines-CI-a világ 28országának 104 városába repül, Európából (Frankfurt, London, Milano, Bécs, Amsterdam) Tajvan fővárosába Taipeibe, majd innen lehet továbbutazni számos ázsiai célállomásra - Hongkong, Kína,Thaiföld, Japán több városa, Vietnám, Myanmar, Kambodzsa, Bali, Indonézia, Fülöp szigetek. Jó csatlakozással és a piacon a legalacsonyabb áron juthatnak el az utasok Ausztráliába (Brisbane és Sydney) ill. az Új-zélandi Aucklandba. A társaság 71 gépet üzemeltet, amelyből 33 Jumbo (Boeing 747), gépeinek átlagéletkora 8,7 év.

Forrás: turizmus.com


2012. február 27., hétfő

Többnapos sztrájk a frankfurti repülőtéren

Vasárnap estétől újabb többnapos sztrájk indul a frankfurti repülőtéren, mert zátonyra futottak a reptér vezetése és a dolgozók közötti tárgyalások. A repülésbiztonsági dolgozókat tömörítő GdF szakszervezet vasárnapi közlése szerint a sztrájk vasárnap este kilenckor kezdődik, és csütörtökön reggel ötig tart.

Európa harmadik legnagyobb légikikötőjében azok a dolgozók szüntetik be a munkát, akik a gépek biztonságos le-és felszállásáért felelősek. Ők a mostani sztrájkot megelőzően már öt napig sztrájkoltak, ami miatt sok járatot törölni kellett. A múlt héten csütörtökön felfüggesztették a sztrájkot, és a szakszervezet képviselői visszatértek a tárgyalóasztalhoz, de a frontok ismét megmerevedtek.

A munkát beszüntető személyzet a bérek emelését és a munkafeltételek javítását követeli. Azt mondják, hogy az újabb, negyedik kifutópálya üzembe helyezése óta még komplexebb lett a munkájuk. A vezetés szerint túlzóak és megalapozatlanok a szakszervezet kétszámjegyű béremelésről szóló követelései. A korábbi leállások idején a gépek 80 százaléka normálisan közlekedett.
 
Forrás:turizmus.com

2012. február 24., péntek

Új nemzeti légitársaságot szeretne a Malért

Egy, a Malév csődje után a Facebookon indult kezdeményezés civil szervezetté nőtte ki magát, amelynek fő célja egy új nemzeti légitársaság létrehozásának elősegítése. A Malért tagjai között számos egykori Maléves dolgozó található, de bázisát nem korlátozza a légitársaság volt alkalmazottaira.

Az egyesület céljai között szerepel az új nemzeti légitársaság megalakulásának és fejlődésének elősegítése mellett a magyar polgári légiközlekedés szakmai és civil támogatása, a polgári légiközlekedésben tevékenykedők szakmai és szociális támogatása, a több mint 100 éves múltra visszatekintő magyar polgári repülés kultúrájának, hagyományainak és értékeinek megőrzése, ápolása, valamint mindezek érdekében hazai és nemzetközi virtuális közösségek és személyes kapcsolatok kiépítése és fejlesztése. Az egyesület - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, ám közvetlen politikai tevékenységet nem vállal, pártoktól független. Ugyanakkor örömmel fogadják más szervezetek megkeresését, és maguk is vizsgálják az együttműködési lehetőségeket. A kormánnyal is szívesen leülnek tárgyalni, hogy megismerjék a döntéshozók szándékát és terveit egy új nemzeti légitársasággal kapcsolatban, amelynek felépítésében segédkeznének is.

A Malért főként az egykori Maléves pilótákból és stewardokból, stewardessekből, valamint egyéb szakemberekből álló bázisa nagyjából 80-100 milliárd forintos humán tőkét jelent, ennyibe kerülne ugyanis a munkavállalók kiképzése. A Malév csődje nyomán munka nélkül maradt csaknem 200 pilóta, 300 légi utaskísérő most még keresi helyét, de az idő leginkább a pilótákat sürgeti: 90 nap után szakszolgálati engedélyük lejár, meghosszabbítása az idő elteltével egyre nehezebbé válik – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Vécsei Mihály, az egyesület elnöke.

Demeter Csaba, korábbi Malév pilóta a munkakeresésről szólva elmondta: a magyar piacra belépő vagy bővítő légitársaságok általában 3 éves elkötelezettséget és komoly anyagi hozzájárulást várnak el a pilótáktól, a munkalehetőség pedig egyben külföldre költözést is jelent.

A Malért egyúttal várja is az érdeklődőket, weboldalán – amely egyaránt elérhető a www.bluenoseair.hu, illetve a www.malert.hu címen – további információkkal is szolgál.
 
forrás: turizmus.com

2012. február 23., csütörtök

Fizetniük kell a Malév-károsultaknak

A Malév csődje miatti károsultaknak a követelésük 1 százalékát, de minimum 5000 forintot kell eljuttatniuk a felszámoló vállalathoz 40 napon belül. De még így is könnyen lehet, hogy hiába futnak a pénzük után.

Ahhoz képest, hogy decemberben még semmitől sem kellett tartania annak aki Malévvel utazóknak, azóta a társaság csődje miatt nemcsak, hogy többszázezren nem tudtak elrepülni a kívánt városba, most még fizetniük is kell azért, hogy esetleg visszakapják a jegyük árát.

A Malév honlapján megjelent tájékoztatás szerint a károsultaknak be kell fizetniük a kárigényük egy százalékát, de legalább ötezer forintot és elküldeni az igényt igazoló összes dokumentumot, hogy egyáltalán foglalkozzanak velük. Ez ráadásul azokra is vonatkozik, akik már korábban jelezték a kártérítési igényüket.

Azaz részletesen: "A szabályszerű igénybejelentést a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. (1071 Budapest, Damjanich u. 11-15.) nevére és címére kell eljuttatni a követelés pontos megnevezésével és a követelt összeg 1%-ának - de minimum 5.000 maximum 200.000 Ft - befizetését igazoló dokumentummal együtt. A befizetést a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelt elkülönített számlára (számla szám: 10032000-01483013-24000004) kell eszközölni."

Ha valaki nem teszi ezt meg negyven napon belül, az valószínűleg keresztet vethet a jegy árának visszatérítésére, mert utána az "egyéb tartozások kiegyenlítése után" kerülhet sorra. Ha három hónapon túl jelentkezne valamilyen károsult, azt már nyilvántartásba se veszik. Emellett, ha valakinek nem térítik meg a jegye árát, akkor ezt az 1 százalékos regisztrációs díjat sem kaphatja vissza.

De még az is lehet, hogy hiába fut a pénzéért, aki most rögtön leadja az igazolásokat és befizeti a kívánt összeget, ugyanis a felszámolás során először a Malév dolgozók bérét kellene kifizetni, és egyáltalán nem egyértelmű, hogy az a 9 milliárd forint honnét fog előbújni.

Azt is érdemes észben tartani, hogy a kormányrendelettel a Malév károsultaknak elkülönített kétmilliárd forint nem a jegy árának visszatérítésére vonatkozik. Ebből azok költségeit fogják fedezni, akik a Malév leállása dacára eljutottak más módon a kívánt helyszínre, valamint azokét, akiket külföldön, hazautazás előtt ért a Malév-csőd.

Forrás: index.hu