Majdnem áttörte a hangsebességet a British Airways New York - London
között menetrendszerint közlekedő Boeing 777-es típusú utasszállító
gépe, a hátszélként kapott rendkívül erős magaslégköri futóáramlatnak
köszönhetően.
Hangsebesség közeli szélgyorsítás
Rekordidő, mindössze 5 óra 17 perc alatt teljesítette a New York –
London közötti távot a British Airways BA 114-es menetrendszerinti
járata. A Boeing 777-200 típusú kéthajtóműves széles törzsű utasszállító
rekordsebessége a gép szolgálati magasságában érvényesülő igen erős
nyugat-keleti irányú futóáramlatnak, az úgynevezett jetstream-nek volt
köszönhető.
Az Atlanti-óceán felett a járat 10 500 méteres repülési magasságán a gép
haladási irányával megegyező futóáramlás sebessége meghaladta a 320
km/órát – írta a The Daily Telegraph. A Boeing 777-es az igen erős
levegőáramláson mintegy szörfözve, egyes szakaszokon elérte a
hangsebesség közeli - szubszonikus utasszállító gépeknél hihetetlen -
1192 km/órás sebességet is.
A jetstream plusz „tolóerejének” köszönhetően, a BA 114-es járat a
menetrendszerinti időhöz képest majdnem másfél órával előbb érkezett meg
Londonba. A jelenség jól ismert a polgári repülés hajózói között; az
erős hátszél akár jelentősen lecsökkentheti a repülési időt. Mindez
azonban fordítva is igaz; hasonlóan erős futóáramlással szemberepülve
igencsak megnő a repülési idő, és megugrik a hajtóművek
kerozinfogyasztása.
Mi is az a jetstream?
A futóáramlat egy olyan magaslégköri nagy sebességű légáramlás a
földi légkörben, amelynek hossza akár több ezer, szélessége pedig néhány
száz kilométer lehet, sebessége 160 -320 km/óra tartomány közötti, de
mértek már 654 km/óra sebességgel haladó futóáramlatot is.
A Naprendszer sűrű légkörrel rendelkező Jupiter-típusú gázbolygóin,
elsősorban a Jupiter, a Szaturnusz, és a Neptunusz atmoszférájában már
olyan, a földi jetstream-nél lényegesen nagyobb sebességű
futóáramlatokat is megfigyeltek, amelyek elérték az 1400 km/órás
sebességtartományt.
A földi légkörzési rendszerben a jetstream a troposzféra (az alsó,
legsűrűbb, a tengerszinttől 12,5 kilométeres magasságig terjedő
légréteg) felső régiójában, illetve a troposzféra és a sztratoszféra
közötti átmenetet alkotó tropopauzában ( 12,5 és 15 kilométer közötti
magasságban) található. A jetstream igen nagy hatást gyakorol a felszíni
meteorológiai viszonyok alakításában, elsősorban a szubtropikus és a
poláris áramlásokon keresztül.
Légörvények, turbulenciák és magaslégköri szelek
A polgári utasszállító gépek sárkányszerkezetének tervezésénél nem
csak a légellenállásnak legjobban megfelelő aerodinamikai forma
megalkotására, hanem a sárkányszerkezet optimális szilárdságú
kialakítására is figyelemmel kell lenni, a magaslégkör esetenként komoly
veszélyt jelentő atmoszférikus hatásaival szemben. Különösen a
szárnyak, valamint a vízszintes vezérsíkok és a törzsillesztési pontok
szilárdsága fontos; a repülőgép szerkezete ugyanis ezeken a pontokon van
leginkább kitéve a heves légáramlatok valamint légörvények romboló
erejű hatásának.
A szélviharok pusztító erejét jól bizonyítja az Air Asia Airbus
A-320 típusú gépének a múlt év december 28-i katasztrófája is; a gép –
amelynek éppen ma találták meg a Jáva-tenger mélyén az egyik repülési
adatrögzítőjét, az úgynevezett fekete dobozát -, a legnagyobb
valószínűség szerint egy trópusi szupercella nagyon heves feláramlásában
tört szét még a levegőben.
Egyáltalán nem mindegy; szub vagy szuper
A hangsebesség áttörése, illetve a hangsebesség feletti tartományban
való repülés speciális aerodinamikai és sárkányszerkezeti megoldásokat
igényel; a jelenleg rendszerben álló utasszállító gépek kivétel nélkül
hangsebesség alatti, szubszonikus repülésre lettek tervezve. A
repülésben a hangsebesség kifejezésére használt Mach-szám az objektum
sebessége és a hangsebesség viszonyszáma a levegőben. Ha a Mach-szám
nagyobb, mint 1, szuperszonikus repülésről beszélünk. A hanghatár
azonban más és más a légrétegben, az ugyanis nem csak a mozgó objektum
sebességétől, hanem az adott légréteg sűrűségétől, hőmérsékletétől és
páratartalmától is függ.
Tengerszinten, +15 Celsius fokos hőmérsékleten a hangsebesség értéke
1 225 km/ óra, de például a troposzféra felső határán illetve a
tropopauzában ez az érték már alacsonyabb; így 11 000 méteren és – 57
Celsius fok külső hőmérsékleten 1062 km/óra. A korszerű, kéthajtóműves
széles törzsű Boeing 777-200 típus üzemi csúcssebessége egyébként 950
km/óra, szolgálati csúcsmagassága pedig 13 140 méter .
Forrás: Origo.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése