Marie Curie történetét mindenki ismeri, a sugárzó anyagokkal kísérletező
tudósnő rákban halt meg. De számtalan más olyan találmány is van, amely
megölte feltalálóját. Íme közülük néhány.
Ismail ibn Hammad al-Jawhari az arab nyelvészet tudósa volt,
mégis halálát a repülés okozta – a 11. században. Al-Jawhari Farabban
(a mai dél-kazahsztáni Otrarban) született. Nishapurban (ma Irán)
telepedett le, ott írta fő művét, a Taj al-Lugha wa Sihah al-Arabiya (A
nyelv koronája és a helyes arab) szótárat, amely mintegy 40 000
szócikket tartalmaz. Az nem ismert pontosan, mi késztette arra, hogy
felhagyjon tudósi munkájával és repülni próbáljon. Sokak szerint a 9.
században Córdobában élt Ibn Firnas kísérletét akarta megismételni, aki
állítólag egy córdobai toronyból kiugorva, s ruháját széttárva - mások
szerint valamiféle szárnyakat erősítve testére - rövid ideig vitorlázva
repült a levegőben, mielőtt a földre esett volna. Hátát ugyan alaposan
beverte, de nem történt nagyobb baja. Nem járt azonban ilyen
szerencsésen a tudós nyelvész.
Al-Jawhari valamikor 1003-ban vagy 1010-ben fából fabrikált két
szárnyat magának. Mielőtt felmászott egy nishapuri mecset tornyába, hogy
onnan kiugorva repüljön, azt mondta a bámészkodóknak: “Ó emberek, még
senki nem próbálta megtenni azt, amit én most megteszek. Repülni fogok. A
legfontosabb dolog a világon a repülés. És én most megteszem”. Kiugrott
a toronyból – és halálra zúzta magát.
Rakéták a szék alatt
Egy bizonyos Van Hu egyenesen az űrrepülésről álmodott már a
15. században. A források szerint egy széket készíttetett magának,
amelyre 47 rakétát erősítettek. Innentől a híradások eltérnek egymástól,
van, amelyik úgy tudja, hogy az égbe szállt, amikor meggyújtották a
rakétákat, mások szerint hatalmas robbanás történt, és amikor elült a
por, a kínai a székével együtt eltűnt. Abban azonban mindenki egyetért,
hogy a kísérlet során Van Hu eltűnt és többé senki nem látta.
|
Van Hu a rakétaszéken |
William Nelsont mindenki ígéretes tehetségnek tartotta. A
fiatal mérnök a General Electric alkalmazottjaként 24 évesen a
kerékpározást akarta forradalmasítani. Egy bicikli vázára motort
szerelt, hogy gyorsabbá és főleg kevésbé fáradságossá tegye a kerékpár
meghajtását. Találmányát 1903-ban próbálta ki, apósa házának közelében
egy dombról gurult le motoros biciklijével, ám felbukott és szörnyet
halt.
Aurel Vlaicu az erdélyi Bencencen született 1882-ben.
Mérnöki tanulmányait Budapesten és Münchenben folytatta. A rüsselsheimi
Opel-művekben dolgozott mérnökként, de a repülés misztériuma őt is
megkísértette. A 20. század legelején visszaköltözött Bencencre, ahol
megépített egy vitorlázó repülőgépet, amellyel több sikeres repülést is
végrehajtott. 1909 őszén Bukarestbe költözött és elkezdte első
repülőgépének, a Vlaicu I-nek az építését. 1911-ben megépítette a Vlaicu
II-t, amellyel 1912-ben két érmet nyert az ausztriai Aspernben
rendezett repülőtalálkozón. A visszaúton Erdély-szerte bemutató
repüléseket tartott. Aradon, Gyulafehérváron, Szelistyén,
Marosvásárhelyen, Versecen, Hátszegen bámulta meg az érdeklődők hada.
|
Aurel Vlaicu a Vlaicu II-n 1912-ben |
Az 1912-1913-as balkán háborúban felderítő repüléseket végzett.
1913-ban a Vlaicu II-vel a Kárpátokat próbálta átrepülni, amikor
lezuhant és meghalt. Története azonban itt még nem ért véget. Halálakor a
kétüléses Vlaicu III már majdnem elkészült, a gép építését barátai,
Magnani és Silișteanu fejezték be és 1914-ben több kísérleti repülést
hajtottak végre vele. Amikor 1916-ban Románia az antant oldalán belépett
az I. világháborúba, a németek megszállták Bukarestet, és a Vlaicu
III-at elszállították Németországba. A gépet 1942-ben Berlinben egy
repülőgép-kiállításon látták utoljára. Sorsáról azóta semmit nem tudni.
Repülővonat
Valerian Abakovszkij, a fiatalon lett mérnök, a bolsevikok
sofőre egyéb találmányai mellett gyilkosával, a repülővonattal vált
híressé. 1921-ben 26 évesen meg akarta oldani, hogy a pártvezérek minél
gyorsabban eljussanak egyik városból a másikba, ezért sínautóra szerelt
repülőgépmotort. A Moszkvából Tulába megtett próbaút sikeres volt, ám a
visszaúton a repülővonat kisiklott és a rajta utazók Abakovszkijjal
együtt meghaltak.
Az első vérbankot Alexander Bogdanov találta ki és hozta
létre Moszkvában. Ötvenes éveiben vérátömlesztéssel próbálta az örök
fiatalság kulcsát megtalálni. Miután 11 vérátömlesztést végzett magán,
kijelentette, hogy a látása javult, a hajhullása megállt, ám a nem
megfelelően vizsgált vérkészítmények maláriával és tuberkulózissal
fertőzték meg 1928-ban, és 55 évesen rövid időn belül meghalt.
Thomas Midgley a General Motors alkalmazottjaként a korai
autómotorok „kopogásának” megszüntetésére találta ki, hogy a benzinhez
adalékanyagot kell adni. 1921-ben ólom-tetraetilt adott a benzinhez, így
a motor simábban és csendesebben járt. Ám az ólom használata során
kollégái és saját maga is többször ólommérgezést szenvedett. Végül, hogy
lecsendesítse a kétkedőket, egy sajtótájékoztatón hosszan szívta be
ólmozott benzine gőzét, demonstrálva, hogy nem lesz tőle beteg.
Valójában hónapokon át kellett kúrálni az akkor szerzett ólommérgezését,
halálát mégsem ez a találmánya okozta. Miután megoldotta a
kompresszoros hűtőkben a hűtőfolyadék problémáját (az addig alkalmazott
kén-dioxid mérgező volt) a halogénezett szénhidrogén, a freon-12
alkalmazásával (ezt mára betiltották, mivel nagy mértékben pusztítja a
Föld ózonrétegét), 1940-ben 51 évesen gyermekbénulásban betegedett meg
és lebénult. Az ágyhoz kötött feltaláló bonyolult csigarendszerrel
akarta megoldani, hogy segítség nélkül tudjon ő és számtalan sorstársa
az ágyból a székbe átülni. Ám a csigarendszer kipróbálása során
belegabalyodott a kötelekbe és 55 évesen megfulladt.
Vándorló koporsó
Horace Hunley találmányát Vándorló koporsónak nevezték el,
mivel nagyon sok embert megölt, mégis ez volt az első tengeralattjáró,
amely végzett egy ellenséges hajóval. Az amerikai polgárháborúban Hunley
az északiak Charleston köré vont tengeri blokádját akarta megtörni.
Hajójában a nagy hajócsavart nyolc ember hajtotta. A kormányos a
vezénylő-toronyban ült. Az orrból puskaportöltetű rúdtorpedó nyúlt ki.
|
Franz Reichel a leugrás előtti pillanatokban |
A
feltalálójáról Hunleynek elnevezett tengeralattjáró1863-as próbaútján
felborult és heten meghaltak, a hajót azonban kiemelték, majd a
Cooper-folyón próbálták ki, ekkor már Hunley is rajta volt, de ismét
elsüllyedt. Ezúttal mindenki meghalt. A hajót azonban megint kiemelték,
de az újabb kísérlet alkalmával negyedszer is elsüllyedt. Ekkor heten
haltak meg. A Vándorló koporsót ismét kiemelték, sőt támadásra indult.
1864 februárjában sikerült egy korvett alá jutnia, s éppen a
lőszerkamrájánál léket robbantott rajta, de a süllyedő korvett magával
rántotta.
Franz Reichelt, osztrák-francia szabó a hordható ejtőernyőt
találta fel. 1912-ben Párizsban próbálta ki, s bár találmánya nem
terjedt el, a férfi világhírű lett, mivel találmánya kipróbálásáról
filmfelvétel is készült. A 33 éves Reichel az Eiffel-toronyból ugrott –
60 centiméter mélyen fúródott a földbe.
(Forrás: gyártástrend.hu; turizmusonline.hu: Juhari Zsuzsanna cikke)