“A ferihegyi repülőtérre érve, döbbenetes látvány fogadott” - kezdi
az index olvasója beszámolóját, amiből megtudtuk, hogy a fapados légitársaságok
illúzióromboló sörsátrakban várakoztatják utasaikat a Liszt Ferenc
Nemzetközi Repülőtér tavaly márciusra 75 milliárd forintból felújított 2-es terminálján.
A sokat utazó, de fapados légitársaságokat ritkán igénybe vevő olvasónk sok mindenen
megdöbbenhetett az egyik ilyen cég szervezésével kapcsolatban, ám “a
legdurvább élmény mégis a biztonsági ellenőrzést követően ért” - írta.
“Tíz perc gyaloglás (egy hullámpalával fedett, de teljesen nyitott
folyosón) után, megérkeztem egy sörsátor-váróterembe. Nem tudok jobb
kifejezést rá, öt-hat darab fehér sörsátort húztak fel váróterem címszó
alatt” - panaszolja el a mellékelt képek kíséretében. “Döbbenetes
látvány egyébként ez az egész tákolmány. Ezekben se WC, se egy szék hogy
le lehessen ülni. Körülbelül egy óra 20 perc alatt két ember lett
rosszul és a földre (tehát a betonra) volt kénytelen leülni.”
A panaszos annyira elszörnyedt ezen, hogy
felvette, így többet nem is jön Budapestre, de a reptér illetékesei más
megoldást javasoltak neki.
“Nem kell fapadosra jegyet venni. Azért hívják fapadosnak, mert
kevésbé igényesek a szolgáltatásaik” - reagált a sörsátorokat illető
kérdésünkre Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője. Az Indexnek
elmondta, hogy a rendezvénysátrakat a Budapest Airport építtette, hogy
ne esőben, hóban, fagyban kelljen várakozniuk a fapados gépekre jegyet
váltóknak. Mivel a fapados társaságok nem veszik igénybe a reptér azon
szolgáltatását, ami a terminálról buszokkal kiviszi az induló géphez az
utasokat, és a gépeik nem közvetlenül a terminál mellől indulnak, ezért
a fapados társaságok a felszállópályán kialakított forgalmi előtereken
terelik egy csoportba az utasokat felszállás előtt, hogy ne egyenként
kelljen őket összevadászni a terminálon. “Régen ilyen nem volt,
korábban nem volt szabad gyalogolni a felszállópálya semelyik részén, a
fapadosok elterjedése miatt ezen a szabályzaton változtatni kellett” -
mondta Hardy.
Hardy szerint ez a sátoros helyzet is
közvetve a Malév csődjével függ össze. Amíg megvolt a Malév, nem volt
ennyi fapados járat: addig 26 százaléka volt a gépeknek fapados, most
már több mint 50 százaléka az.
Hardy szerint az EU-ban több helyen
alkalmaznak ilyen megoldást, de az a különbség, hogy általában a
fapados társaságok a másodlagos reptereket szokták használni (például
Belgiumban Charleroi-t, ami elég messze van Brüsszeltől), nálunk viszont
nagy szerencséjük van, hogy egy prémium repteret használhatnak.
“Ez nem a mi heppünk, a fapadosok követelték
ki, a költségcsökkentés részeként a sátrakat. Azon, hogy nem bérelnek
buszokat, utasonként 20-30 eurocentet spórolnak a légitársaságok” -
árnyalta még jobban a helyzetet szóvivő. “Egyébként jól működik, mert a
Ryanair pont most jelentette be, hogy 10 százalékos profitemelkedést
értek el.”
"Ez nem egy elegáns megoldás, nem egy luxus, de a jelenlegi utasok
igényeihez kell alkalmazkodnunk" - mondta Hardy. Az, hogy sátor a BA
pénzéből épült fel, azt sugallja, hogy ezeknek a légitársaságoknak az
is mindegy, hogy akár órákon át áznak az esőben az utasaik. A sátorban
valóban semmi nincsen, szigorúan a csapadék és a megfagyás ellen
hivatott védeni az utasokat, fűtés sem lesz benne, csak a nagy
mínuszokban temperálnak majd, hogy legalább 5 fokon tartsák a sátrat.
A sörsátrakat október 28., a téli
menetrendváltás óta használják, és bár egy hét alatt elbonthatóak,
valószínűleg nem fogják őket szétszedni, mert nyáron a napsütés ellen
fogja védeni az utasokat.
Forrás: index.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése