Hatvanhat évvel ezelőtt, március 29-én alapították az 1954-től az idén február 3-i leállásáig Malévnak hívott, eredetileg Maszovlet névre keresztelt magyar nemzeti légitársaságot. Az 1990 után kétszer is eladott, majd visszaállamosított cég, amely helyére idén már várhatóan nem lép utód, a magyar polgári repüléstörténet időszakának kétharmadát uralta.
Március 29-én lenne 66 éves a születésnapja előtt szűk két hónappal csődbe ment Malév, amely megszűnésével több mint kilencven év után nincs Magyarországnak nemzeti légitársasága (a károsult utasok egyébként még a hó végéig a kártérítési igényeiket). Persze jogilag még létezik a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. "f. a.", azonban a felszámolás alatt álló légitársaság formálisan már megszűnt: se dolgozói, se gépei, se érdemi vagyona.
A magyarország repülés történetében egyébként nem szokatlan a nemzeti légitársaságok megszűnése: az első magyar légi cég a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság például kevesebb, mint két évet élt meg. Igaz, nem a legjobbkor alakult: 1920 elején hozták létre nyolc darab, Ausztriából beszerzett Phoenix C I típusú kétüléses repülőgéppel és 50 millió korona alaptőkével – idézi fel a kezdeteit az iho.hu egy tavalyi cikke. A cég főként postajáratokat működtetett 1921 decemberéig, amikor felszámolták, de az iho.hu cikke szerint 43 utast is szállított.
Szűk egy évvel később, 1922 szeptemberében alakult a következő magyar légitársaság, a Magyar Légiforgalmi Rt (ML), amely Fokker F–III-as gépeivel Bécsbe és Belgrádba repült. A céget, amely lényegében a Malév jogelődjének mondható, egy súlyos pénzügyi válság néven Malert néven újjászervezték. A Malert a harmincas években már Velencébe, Rómába és a bécsi döntések után a visszacsatolt erdélyi városokba is repült.
A második világháború után a Malert átalakulásával jött létre ma 66 éve, 1946. március 29-én Maszovlet (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) néven a későbbi Malév. A cég öt hónapig csak papíron létezett, augusztusban érkeztek az első gépei, összesen öt, egyenként 21 személyes Liszunov Li–2-es repülő. A Maszovlet kezdetben csak belföldi járatokat működtetett – ehhez az időszakhoz kötődik Repülős Gizi pályafutásának kezdete –, ezeket az 1960-as években szüntette meg, amikor Iljusin Il-14-es repülőket helyezett üzembe, és ezeket már nem tudták fogadni a vidéki, füves repterek.
A szovjetek már az ötvenes évek középén kiszálltak a cégből, amely ezzel egyidejűleg Maszovletből Malévvá, rt-ből állami vállalattá változott. És az is maradt 1992 júniusáig, amikor ismét részvénytársaság lett belőle. Még állami cég volt, amikor, 1975 szeptemberében, elszenvedte legsúlyosabb tragédiáját – ebből nem volt sok, 66 év alatt 18 komolyabb balesetet szenvedtek a gépei –, a bejrúti járat tengerbe zuhanását, nem kizárt, hogy a gépet lelőtték, talán azért, mert fegyvereket csempészett. És állami vállalat volt még akkor is, amikor a nyolcvanas évek második felében elkezdte a szovjet gépeit Boeingekre cserélni (de 2001-ig még repült Tupoljevekkel is).
Az 1992-es rt-vé alakulás idején, és azóta is a legtöbbször, állami tulajdonú volt, de kétszer magánkézbe is adták. Előbb nem sokkal az részvénytársasággá alakítás után, 1992 őszén a később egyébként csődbe ment Alitaliának – ez a történet 1997-ben ért véget, amikor az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták. Majd 2007-ben jött az orosz tulajdonos, akitől 2010-ben vette vissza az állam a súlyosan eladósodott, húsz éve mindig veszteséges vállalatot.
Amely a megszűnése előtti utolsó évben, a 2011 nyári menetrendi időszakban a világ harminckét országának ötvenkét városába, míg code-share partnereivel együtt harminchét ország több mint nyolcvan városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat, amelyekkel közel 3 millió utast szállított évente. A cégnek története utolsó időszakában lízingelt Boeing 737-esei és Bombardier gépei voltak. Legnagyobb gépei a tengerentúli járatokra használt Boeing 767-esek voltak, ezeket akár 224 utas szállítására is alkalmassá lehetett tenni.
Forrás: index.hu
